Rendezvénynaptár
-
szeptember 9. 08:00 - december 14. 16:00
-
december 6.19:00 - 20:00
-
december 9.13:00 - 14:00
-
december 9.14:00 - 15:00
-
december 10.19:00 - 20:00
– Mikor kezdtél el énekléssel foglalkozni?
– Iskolai éveim alatt jártam drámaszakkörre, és kórusban is sokat énekeltem. A középiskolánkban működött egy színjátszó kör is, akik kitalálták, hogy csinálnak egy előadást, ami a József és a színes szélesvásznú álomkabát című musical volt, amelyben én is szerepeltem. A zeneiskolában a többiek énektanárhoz is jártak, akit nagyon szerettek, így nekem is ajánlották, hogy keressem meg. Amikor 17 évesen elkezdtem hozzá járni, javasolta, hogy komolyabban is foglalkozzam az énekléssel, úgyhogy jelentkeztem Szegedre. Háromszor felvételiztem az SZTE-re, de nem Szegedre, hanem Pécsre vettek fel. Az első szemeszter után azonban passziváltattam magam a következő félévre, és átjelentkeztem Szegedre.
– Végül elérted a kitűzött célodat és felvettek az SZTE BBMK-ra. Miért küzdöttél ennyire kitartóan a szegedi egyetemért?
– Érettségi és a sikertelen felvételi után, ajánlották, hogy menjek el konziba egy évre. Felvettek Pestre, de Andrejcsik István tanár úr miatt ragaszkodtam Szegedhez, ugyanis azt hallottam, hogy nagyon jó oktató, így mindenképpen tőle szerettem volna tanulni. Ezt a döntést, nem is bántam meg.
– Első helyezést értél el az Országos Tudományos Diákköri Konferencián. Milyen témával álltál a zsűri elé? Hogy kell elképzelni egy művészeknek szóló tudományos versenyt?
– Előadóművészként indultam, így a dalirodalommal kapcsolatos prezentációmban egy vagy több darabot, éneket is elő kellett adni. Főleg a zenei részekre fektet nagy hangsúlyt a zsűri. Andrejcsik István, az énektanárom segített a felkészülésben, Fodor Éva pedig zongorán kísért az előadásom alatt. A Goethe hatása a dal-és operairodalomra című munkámban, azt vizsgáltam, hogy Goethe: Wilhelm Meister tanulóévei című regényének verseit hányan zenésítették meg, ezen belül is a Kennst du das Land…? kezdetű versre fókuszáltam. Azt vizsgáltam, hogy a különböző korszakokban, például Beethoven, vagy később Wolf, hogyan dolgozta fel a verset, mint zeneszöveget. Az én kedvencem mindközül Ambroise Thomas: Mignon című operájából a francia átirat, a „Connais-tu le pays” kezdetű ária, mivel nagyon magával ragadó dallamot írt a vershez a szerző. Ebből is látszik, hogy a verset különböző nyelvekre is átdolgozták, éppen ezért az egyik dalom az eredeti német volt Schuberttől, a másik pedig egy francia átdolgozás, Henri Duparc megzenésítésében. Egy ilyen versenyen azonban magára a prezentációra is nagy hangsúlyt fektetnek. Ebben Újváriné Dr. Illés Mária, a kar TDK felelőse is nagyon sokat segített.
– Miért kezdtél el dalirodalmat kutatni, és mire fókuszálsz a kutatásodban?
– Annyira megtetszett ez a téma, hogy úgy éreztem muszáj kutatnom utána, és Kerényi Mariann tanárnővel kezdtünk el először beszélgetni erről a témáról. A különböző zenei korszakokban teljesen másképpen nyúltak egy-egy vershez, így én a különbségeket próbáltam megvizsgálni. Volt, aki boldogabban ábrázolta a verseket, például Schubert, és volt, aki szomorkásabb hangulatot adott a daloknak, mint például Hugo Wolf. A regény szereplőjének, Mignonnak, izgalmas a története, mely arról szól, hogy gyerekkorában elrabolták vándorcirkuszosok. Amikor őt felszabadították, azaz megvásárolták a cirkuszosoktól, akkor énekelte el a Kennst du das Land…? című verset. Ez a dal arról szólt, hogy mennyire vágyik vissza Itáliába. Ezt az Itália iránti vágyakozást, amit Mignon megénekel, Goethere is ki lehet vetíteni, mivel olyan mintha a saját vágyakozását írná le. Azért is érdekes ez a dal, mert Goethe nagyon szerette Itáliát, második otthonának is tekinthető. Ezen kívül irodalmi hátteret is kutatok, azt keresem, hogy Goethe szövegei milyen dalokban szerepelnek, így minden zeneszerzőt végig nézek, akikhez valamilyen köze lehet. Ismerünk operákat is, amelyek Goethe verseken alapulnak, például az Ifjú Werther szenvedéseit is feldolgozták, vagy a Faustot. Számomra az a cél, hogy választ kapjak arra a kérdésre, hogy miért pont Goethe szövegeit dolgozta fel az adott szerző. A romantika korában a zeneszerzők igyekeztek igényes irodalmi műveket választani, amelyeket megzenésíthettek. Goethe művei és szereplői örökérvényűek, érdekesek és hatása a mai napig megmutatkozik, hiszen még 1998-ban Marc Adamo: Little women című operájában is előbukkan a Kennst du das Land…? című vers, illetve még a kétezres években is zenésítettek meg zeneszerzők Goethe műveket.
– Mik a terveid?
– Operaénekes szeretnék lenni, de ehhez még elég sok mindennek kell jól alakulnia. Igyekszem majd minél több ének versenyre és meghallgatásra menni. Azon is gondolkoztam, hogy, a mesterképzésre megpróbálok majd valahova külföldre felvételizni, talán német nyelvterületre. Ausztriát nézegettem már, Bécset és Salzburgot leginkább. Így sok embert megismerhetnék, és láthatnám azt, hogy más országokban, hogyan állnak a zeneoktatáshoz, illetve az új élmények által jellemfejlődést, egyfajta szemléletformálást is nyerhetnék. Ha ez nem sikerülne, akkor valószínűleg majd Szegeden tanulok tovább.
Kocsis Bernadett
Fotó: Bobkó Anna