A 2000-es évek eleje óta október 16-a a Szegedi Tudományegyetemen a hallgatói önkormányzatiság és az egyetemi autonómia napja. Ezen a napon alakult meg 1956-ban a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége (MEFESZ), az állampárti Dolgozó Ifjúság Szövetségétől (DISZ) független, önálló, demokratikusan szerveződő diákszervezet. A szegedi universitas minden esztendőben ekkor emlékezik meg az 1956-os forradalom és szabadságharc egyetemi hőseiről, illetve köszönti a még élő forradalmárokat.

Az SZTE Egyetemi Hallgatói Önkormányzat (EHÖK) szervezésében először a József Attila Tanulmányi és Információs Központ parkjában található MEFESZ-emlékművet koszorúzták meg az ünneplők. Itt Székely Anna, az SZTE Bölcsészettudományi Kar HÖK-elnöke mondott beszédet. Kiemelte, 57 évvel ezelőtt Szegeden lobbant fel a szikra, mely forradalmi lángba borította Magyarországot. Két szegedi joghallgató kezdeményezésére létrejött a MEFESZ, melynek követelései, 12, majd 16 pontja a forradalom alapkövévé, jelszavaivá váltak. – Mi, mai fiatalok tisztelettel tekintünk 1956 hőseire, akik sorsuk megpecsételése árán is kiálltak amellett, amiben hittek. A forradalom örökösei a mai hallgatók, akiknek tetteikkel kell méltóvá válni erre az örökségre, tetteikkel kell szolgálni a hallgatói mozgalmat – szögezte le.

Ünnepi szavait követően elsőként Kiss Tamás, a MEFESZ egykori elnöke és Török Márk, az SZTE EHÖK elnöke, majd a MEFESZ alapítóinak képviseletében Molnár Mihály és Kesselyák Péter, végül a Belvedere folyóirat szerkesztősége helyezett el koszorút a szobornál.

1956 hőseire emlékezett a Szegedi Tudományegyetem - GALÉRIA

Az 1956-os hallgatói nagygyűlések legendás helyszínén, a bölcsészkar auditórium maximumában folytatódott a megemlékezés, ahol annak idején a MEFESZ létrejött. Itt Kiss Tamás szólt az egybegyűltekhez. Felidézte, 1956. október 13-án hallgatótársával, Lejtényi Andrással – kinek tiszteletére egyébként az ötvenhetedik évfordulón emléktáblát avattak az SZTE Állam- és Jogtudományi Karán – fogalmazták meg az elképzelést, hogy diák-érdekvédelmi szervezetet kellene létrehozni a hallgatók szociális, tanulmányi problémáinak megoldása, valamint az orosz nyelv oktatásának fakultatívvá tétele céljából. Három, illetve hét nappal később az akkori feszült hangulatban csaptak át az érdekvédelmi jellegű felvetések olyan politikai követelésekké, mint a szabad, demokratikus választási rendszer visszaállítása, az orosz csapatok kivonása, a tájékoztatás, a sajtó szabadsága, március 15-i nemzeti ünneppé nyilvánítása vagy éppen az egyetemi autonómia érvényesítése. Lejátszott egy hangfelvételt is a forradalmi hangulatú diákgyűlésről, végül azt kívánta a jelenlegi HÖK-ösöknek, félszáz év múltán olyan sikerélményként tekinthessenek vissza mai munkájukra, mint ő és kortársai az 1956-os szerepvállalásukra.

Immár hagyományosan október 16-án, az ünnepi választmányi ülés keretében adják át az EHÖK kitüntetéseit. 2013-ban a Hallgatói Mozgalomért Érdemérmet oktatói tagozaton Kerek Ferenc Liszt-díjas zongoraművész, az SZTE Zeneművészeti Kar alapító dékánja, hallgatói tagozaton Ament Balázs, az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar korábbi HÖK-elnöke, az EHÖK felügyelőbizottságának egykori elnöke, míg külső támogatói tagozaton Lutz Gábor, az EHÖK jogsegélyszolgálatának újjáalapítója vehette át. Hallgatói Mozgalomért Emlékplakettben Czakó Tamás, Nádassy Géza, Markó Beáta, Szegedi Tamás, Varga Ákos és Vágó Ádám részesült az EHÖK elnökségének döntése alapján.

SZTEinfo