Szegedi Tudományegyetem Bartók Béla Művészeti Kar

Bartók és Sztravinszkij – párhuzamos életművek

Bartók Béla 1881, Igor Sztravinszkij 1882.

Két zeneszerző, akik alapvetően alakították át a kortárs zenéről alkotott elképzeléseket. Akik két, egymástól látszólag nagyon is eltérő utat jártak be. Mi a közös a gondolkodásukban? Mik azok a hatások, melyek művészetüket alakították? Az előadássorozat párhuzamba állítja a két zeneszerző egy időben keletkezett műveit, ezzel lehetőséget teremtve a két gondolkodás összehasonlítására.

1. Lowell Liebermann fuvolára írt műveinek hatása az amerikai és az Amerikán túli zenei életre, zeneszerzőkre, fuvolistákra.

Lowell Liebermann fuvolaműveinek elemzése, különbségek és hasonlóságok a kortárs fuvolaművekkel. Egyéni stílusjegyek megjelenése a fuvolaművekben, népszerűségének titka. A legújabb fuvolaverseny bemutatása, sikere. Műveinek nyomon követése, hatott-e más zeneszerzőkre, melyik földrészen mennyire népszerű.

2. Kadenciák W. A. Mozart fuvolaműveihez - elemzés, összehasonlítás, új kadenciák írása több stílusban

W. A. Mozart G-dúr, D-dúr fuvolaversenyéhez és a C-dúr fuvola-hárfa kettősversenyhez, illetve egyes műveinek átirataihoz (D-dúr Rondó, E-dúr Adagio, C-dúr Andante) számtalan kadenciát írtak már. Milyen szempontok alapján lehet ezeket elemezni, csoportosítani, milyen a stílusos kadencia, ami a modern hangzeren, a mai elvárásoknak is megfelel. Mely forrásokra lehet hagyatkozni, és hogyan kell saját kadenciát írni, illetve hogyan kell ezt tanítani.

3. A kiterjesztett technikák megjelenése és hatása a kortárs zenére, valamint ezek tanításának módszertani lehetőségei

Honnan ered a körkörös légzés, mikor kell, vagy lehet használni. A felhangok, peremhang, szinusz hang, mutifóniák használata, illetve a zörejek megjelenése milyen érzetek, hangulatok kifejezését segíti a zenében. Ezek hasznlatának változása időben és térben. Módszertani lehetőségek: hogyan és mikor tanítható, mit fejleszt, mennyire elterjedt az oktatásban.

1. A világhírű Hubay hegedűiskola titka

Hubay Jenő az egyetemes magyar zenetörténet egyik legnagyobb alakja. Egyszemélyben világhírű hegedűművész, zeneszerző és pedagógus, aki majd fél évszázados tevékenységével Európa vezető intézményévé tette a budapesti Zeneakadémiát. Tanítási módszere ma is iránymutató a fiatal generáció számára.

2. A hegedűtechnika fejlesztésének alapkövei - Rodolphe Kreutzer 42 etűdje

A XVIII.-XIX. század nagy francia hegedűművésze tanárként és zeneszerzőként is maradandót alkotott. 42 etűdje a hegedűt tanuló ifjúság mai napig nélkülözhetetlen segédeszköze. A jobb- és balkéz fejlesztő technikai gyakorlatok magas szinten való elsajátítása bevezetést nyújt a hegedű-művészet előszobájába.

1. Schubert négykezes zongoraműveinek előadói problémái

A négykezes zongorairodalom kiemelkedő fontosságú művei közé tartoznak F. Schubert darabjai. A szerző életművében ezek a művek nem kizárólag a könnyed házimuzsikálás számára íródtak, hanem gyakran a legfajsúlyosabb művészi mondanivaló kifejezésére készültek. Ennek megfelelően a művek jelentős technikai és zenei feladatot jelentenek az előadók számára. A keletkezésük idején a zongora lehetőségei még számos tekintetben eltértek a mai korszerű hangszerek képességeitől. A dinamika, hangszínek, a pedálhasználat és még sok más szempont alapján is úgy érezhetjük, hogy egyfajta átiratot szólaltatunk meg a mai zongorán. A jellegzetes schuberti zenei attitűd, az éneklő játék, a korai romantika érzelmi világának adekvát megszólaltatása, megannyi szép és felelősségteljes feladat a mai előadók számára. Ezek vizsgálatával, elemzésével, zene- és interpretációtörténeti kontextusba helyezésével foglalkozik ez a kurzus.

2. Orbán György zongoraművei

A Kossuth-díjas zeneszerző az elmúlt félévszázad egyik legtermékenyebb alkotója, számos kiemelkedő egyházzenei és kórusműve mellett, zongoraművek szempontjából is. Volt szerencsém a zongora oeuvre-jének nagy részét játszanom, bemutatnom. A művek vállaltan eklektikus stílusa szinte kimeríthetetlen a nép és műzenei utalásokban, kifinomult texturális ötletekben, magasrendű virtuozitást igénylő technikai megoldásokban. A tonalitás kezelésében érezhetően bartóki alapokon nyugvó, kiegyensúlyozott formakezeléssel írt művek zenei nyelve egyszerre meghökkentő és áhítatos, a többszáz éves európai zenetörténet hagyományain nyugszik, miközben féleismerhetetlenül magyar. A művek keletkezéstörténetével, értelmezési lehetőségeivel, a technikai kihívások megoldásaival, és a szerzői instrukciók felhasználási módjaival foglalkozik ez a kurzus.

3. A zongorametodika a gyakorlatban

A zongoratechnika fejlődése óriási utat tett meg a a XIX. század elejétől napjainkig. Számos iskola, irányzat terjedt el világszerte, köztük a magyar zongoraiskola is világhírű lett. A fiatal zongoristákra már óriási nyomást helyez az elvárt makulátlan virtuozitás kényszere. A zongoratechnika tudományos alapokon nyugvó idegrendszeri, izomzati, anatómiai alapjaira felépített korszerű szempontrendszerével foglalkozik ez a kurzus, kutatva és elemezve a gyakorlás tanulásmódszertani és pszichológiai szempontjait, az egyéni adottságokhoz igazodó, hatékony módszereit.

1. W. A. Mozart kürtversenyei a korabeli hangszerkezelés tükrében.

Mozart fúvóshangszerekre írott versenyművei közül számszerűségben kiemelkednek a kürtre írott opuszok.. A korabeli hangszer játék-lehetőségeit teljesen kihasználva, némileg megújítva alapozott meg egy új technikát, hangszerhasználatot Mozart, mely fontos szerepet játszott a kürt, mint zenekari,-és szóló hangszerként tovább fejlődéséhez. A kürtversenyek első számú (de nem egyetlen) inspirálója Ignaz Leutgeb, hangszerének korabeli kiemelkedő szólistája. Hogyan követhető nyomon a hangszerjáték fejlődése a versenyműveken? Milyen újításokat vezetett be Mozart a korábbi (elsősorban barokk) szerzők hangszerkezeléséhez képest? Mi olvasható ki a szóló-stimmek nehézségeinek változásaiból az egyes versenyműveket összehasonlítva? A ma ismert számozás vajon a tényleges kronológiai sorrendet jelöli?

2. Rézfúvósjáték fejlődése a modern zenében. Új technikák, új hangzások. Kortárs zeneszerzők hatásai a 20. 21 századi rézfúvós-játékra.

A klasszikus natúr trombita-és kürt átalakulásának állomásai a modern ventil-hangszerré válásig. A modern kürt, és trombita megjelenése és zenei potenciáljának növekedése a romantikus zeneszerzők műveiben. A romantika kora utáni hangszer használat. Új eszközök, új utak a 20., 21. századi zeneszerzők „ hangzáskísérletei”, eddig nem alkalmazott hangzások keresése. Különleges technikák a modern rézfúvósjátékban. Emblematikus zeneszerzők, akik elképzeléseikkel megváltoztatták, kiterjesztették a technikai és előadói lehetőségeket. Kiemelkedő hangszeres szólisták és kortárs zeneszerzők hatásai, és „kölcsönhatásai”.

1. A világi és magyar népzene kapcsolata a reneszánsz és barokk táncokkal

⁃ Találkozási pontok felkutatása (történelmileg meghatározható helyszíneken, eseményeken)

⁃ Főbb, hallható hasonlóságok megvizsgálása

⁃ Tánctételek összevetése, műfajok egymásra hatásának megvizsgálása

⁃ A népzene hatása az udvari zenére

⁃ Utcai muzsikusok és tanult zenészek találkozása, ebből levezethető hatások kutatása, megvizsgálása

2. Itáliai hegedűvirtuózok hatása a XVII.-XVIII. századi európai zenére

⁃ Nagy hegedűsök ismertetése, munkásságuk mélyreható vizsgálata

⁃ A ma ismert és játszott hegedűirodalom bővítése elfeledett vagy ismeretlen virtuóz művekkel, valamint a XVII. századi notáció ismertetése és modernizálása

⁃ Olasz hegedűiskolák átnézése, felkutatása

⁃ Olasz díszítések kialakulása, használata

1. A magyar avantgárd és zenei kapcsolatai

A Nyolcak csoport és a modern zene (Bartók, Kodály stb.) képviselői közötti kapcsolatok közismertek. A XX. század első felében a két testvérmúzsa inspirálóan hatottak egymásra, melyből meghatározó alkotások születtek.

2. A hangszer, mint „mütárgy”

A modern vizuális művészetekben a hangszereket, vagy darabjait, alkatrészeit elószeretettel integrálják képzőművészeti alkotásokba. Az elmúlt évszázad magyar művészetében több képzőművész életműve épült e tematika köré.

3. „Ingres hegedűje”. Képzőművész muzsikusok, muzsikus képzőművészek

A sokoldalú, mindkét területen jelentős életművet létrehizó alkotók pályájának kutatása, a modern művészetelméleti és tudományi módszerek alkalmazásával.