A Szegedi Tudományegyetem Bartók Béla Művészeti Karán november 14-én megnyílt Géczi János-kiállítás egyszerre kínál vizuális élményt és elgondolkodtató látványt a látogatóknak. Az alkotások nem csupán a természetet idézik, hanem a hétköznapi tárgyak újraértelmezésén keresztül hozzák létre saját, egyedi valóságukat.
A kiállításra látogatva rögtön szembetűnik, hogy Géczi János művei nem a megszokott festői eszközökkel dolgoznak. Dr. Nátyi Róbert művészettörténész, az SZTE Bartók Béla Művészeti Kar dékánja megfogalmazása szerint „valójában nem a természet megidézése a lényeg, hanem az alkotás módja”, amely az efemer, hétköznapi tárgyak átalakításán keresztül teremti meg a vizuális élményt. Géczi képei így a „festmény nélküli festmények” fogalmát testesítik meg: nem pigmenttel, ecsettel vagy olajjal készülnek, mégis erőteljes festői tartalommal bírnak.
A kiállítás tárgyai – plakátok, hétköznapi, funkcióját vesztett tárgyak – új életre kelnek azáltal, hogy Géczi újraértelmezi őket. A varrás, a tépés és a felületek különleges összekapcsolása révén az alkotások sajátos valóságot hoznak létre, amely egyszerre szól a hiányról, a sebekről és az összekapcsolódásról. Ahogy Dr. Nátyi Róbert kiemelte: „nem csak a természet barátai látszanak itt, hanem az asszociációk, amelyek a nézőből fakadnak. A varratok valamilyen módon összekötnek minket is az alkotással.”
A galéria légköre egyszerre nyugodt és inspiráló: a tágas, világos terek lehetőséget adnak arra, hogy a látogató minden részletet alaposan szemügyre vegyen, miközben a művek egymás mellett felfűzve egyfajta vizuális narratívát hoznak létre. A falakon megjelenő alkotások és a tér nyitottsága arra ösztönzi a nézőt, hogy megálljon, elidőzzön és saját asszociációit is bevonja az élménybe.
Kurdy Fehér János gondolatai tovább árnyalják ezt a perspektívát: „Az ember hiány által megalkotott, a nyelv által kivarázsolt, a természetből származó, természetvarratokkal egybefont univerzumot látunk. A Géczi-mű a kép, a szó és a fény horizontját teremti meg, világnézetét taglalja, miközben a néző számára egyszerre élmény és feladat: amit nézünk, nem ugyanaz, amit látunk.”
Az alkotások tehát nem pusztán vizuális élményt nyújtanak, hanem a befogadót is aktív részesévé teszik az értelmezési folyamatnak. Ahogy Dr. Nátyi Róbert fogalmazott: „A művész mindig kiemeli, hogy mi, befogadók, legalább annyira fontosak vagyunk az alkotásban, mint ő maga. Nyitott szemmel és lélekkel próbáljuk értelmezni ezeket a természetvarratokat, és kapcsolódjunk hozzájuk az alkotási folyamatban.”
A kiállítás így nemcsak Géczi János esztétikai univerzumát tárja fel, hanem a néző számára is új dimenziókat nyit: a hiány, a varrat és az összekapcsolódás élményét, miközben a hétköznapi tárgyak és természetformák új értelmet nyernek. A látogatás után egyértelművé válik, hogy Géczi művei egyszerre szólnak a szemnek és a léleknek, miközben gondolkodásra és asszociációra késztetik a befogadót.
A Bartók Béla Művészeti Kar új galériája Szegeden a kortárs képzőművészet friss és izgalmas bemutatótereként nyitotta meg kapuit. A kiállításokon nemcsak neves művészek alkotásai, hanem a kar hallgatóinak és oktatóinak munkái is helyet kapnak, így a galéria egyszerre szolgál inspiráló térként és a helyi művészeti élet pezsgő központjaként. Dr. Nátyi Róbert szerint „a galéria különlegessége abban rejlik, hogy a látogatók aktívan kapcsolódhatnak a művekhez, így a vizuális élmény egyszerre lesz gondolkodtató és érzéki.” A látogatók a kortárs művészet sokszínűségét élhetik át, miközben lehetőség nyílik a kreatív párbeszédre az alkotásokkal és a művészekkel egyaránt.
A kiállítás 2026. február 7-ig, munkanapokon 8:00–16:00 óra között tekinthető meg.
Szöveg és Fotó: Pap Noémi
