Péteri Lóránt zenetörténész, A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanszékvezető egyetemi docense

„Háromszorosan vagyok otthontalan: Csehország szülötteként Ausztriában, osztrákként a németek között, zsidóként pedig az egész világon” – e megállapításra gyakran hivatkoznak úgy, mintha az 1860 és 1911 között élt zeneszerző és karmester maga írta volna le. Forrása valójában Mahler özvegyének memoárja. A Mahler szociokulturális identitásáról szóló, illetve zenéjét ehhez kapcsolódón értelmező írások mindenesetre négy alapvető motívumot variálnak: a zsidóságét, a németségét, a szláv környezetét és a dunai monarchiáét – ezeket kombinálják, vagy ezek közül adnak valamelyiknek elsőséget.

Segítheti az árnyalt megközelítést, ha megfontoljuk Mahler alakuló identitásának időbe vetettségét, vagyis azt, hogy önazonosságát változó társadalmi környezetben élte meg; ha személyes identitását családja identitástörténetének keretei között is szemügyre vesszük; és ha figyelmet szentelünk a neveltetésében és felnőtté válásában meghatározó szerepet játszó városoknak. Mindez ráirányítja a figyelmet arra a páratlan mobilitási pályára is, amelyet Mahler befutott. E társadalomtörténeti megfontolások értelmezési keretet kínálnak Mahler egyes zeneszerzői stratégiáihoz, illetve karmesteri repertoárjának bizonyos sajátosságaihoz.

Alkotó és előadó művészetének egykorú befogadói határozottan eltérő képeket alkottak Mahlerről. Ezek az imázsok nem egy esetben éppen a befogadók önazonosságának megerősítését szolgálták, függetlenül attól, hogy Mahlert a „más” vagy az „azonos” képviselőjének láttatták.

A Szakkollégium kurzusra etr-ben jelentkezett hallgatóknak kötelező!
Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
A belépés ingyenes!