Botos Veronika - brácsa

-2024 Mélyhegedűtanár a SzTE Bartók Béla Karán

-2021 Magyar Érdemkereszt Ezüst fokozata kitüntetés

-2008-Magyar Állami Operaház szólóbrácsása

-1998-Budapesti Filharmóniai Társaság tagja

-1996 Magyar Állami Operaház brácsa szólamvezetője

-1993 Állami Hangversenyzenekar ( ma: Nemzeti Filharmonikusok)tagja

 

Főbb vonalakban ez az életpályám:

Családom mellett mindenem a hangszerem.

A brácsa mellett a viola d’amour a másik kedves zeneszerszámom.

Folyamatosan tanulok újabb és újabb darabokat mindkét hangszeren, a zenekari játék mellett a kamarázást és a szólózást egyaránt művelem.

Célom a mélyhegedű, mint szólóhangszer bevezetése a zenei életbe.

Nagy élvezettel tanítok is, öröm átadni mindazt a tudást, amivel eljuthattam a világ oly sok országába, Japántól Dél-Koreán át Svájcig…

Az operajátszás a legkomplexebb műfaj, időben és koncentrálásban egyaránt megterhelő, de elég álló-,(ülő)képesség birtokában hatalmas élmény a zenekari játék.

Minden frázishoz tartozik egy vonótechnika, ujjrend, amivel mégiscsak lejátszható, ha elsőre nehéznek tűnik is.

Örömmel adnám át ezeket az ellesett “fogásokat” zenekari anyagon keresztül.

A viola d’amore mint hangszer és lehetséges életpálya bemutatását is szívesen vállalom, mind hegedűsöknek, mind brácsásoknak.

Aki hegedűs, még lehet brácsás, aki brácsás, az már két hangszer “tudója”

Azért invitálom a hegedűsöket is, hogy tanuljanak meg brácsázni, mert akkor több lábbal állhatnak meg majd az Élet viharaiban, jobb eséllyel tudnak majd elhelyezkedni a pályán.