Szeptember 8-án a Pesti Vigadó Makovecz termében tartotta székfoglaló előadását oktatónk, Balog József Liszt Ferenc-díjas zongoraművész. A 2025 őszén az MMA Zeneművészeti Tagozatának levelező tagjává választott művészt Bazsinka József tubaművész, a tagozat vezetője vezette fel.
Három kontinensen adott mintegy ezerkétszáz hangverseny, hatvan zongoraverseny és húsz CD-felvétel – önmagukban is lenyűgözőek, ám nem mutatják meg az embert a zongora mögött. A zongoraművész munkához való viszonyát énekes-prímás édesapjától örökölte, aki megtanította a perfekcionizmus és az élet megélésének egyensúlyára. Balog József az MMA-nak adott interjújában korábban így fogalmazott: számára a zenélés áldás, amely kiszakít a mindennapokból és a közönséggel közös, felemelő dimenziót teremt.
Székfoglaló előadásának központi témája a „zongorahang” volt. Balog József ars poeticáját ismertetve kifejtette: nem híve a szűk specializációnak. Repertoárja a korai barokktól a kortárs zenéig ível, mivel vallja, hogy a zenetörténet stílusait csak összefüggéseikben vizsgálva érthetjük meg.
A művész szerint minden jelentős előadó hangja felismerhető, függetlenül a hangszertől, hiszen a hangban maga a személyiség, a technikai felkészültség, a zenei képzelet és az érzelmi állapot szólal meg. „A színpadon nem lehet hazudni. Mindenki úgy játszik, amilyen ember” – emelte ki. Mint fogalmazott, a hang nem a technika következménye, hanem a művészi gondolkodás kiindulópontja. Székfoglalóját Kocsis Zoltán sokat idézett gondolatával összegezte: „Az az érvényes, ami megszólal.”
/Forrás: Magyar Művészeti Akadémia/ Borítókép és fotó: Magyar Művészeti Akadémia Facebook)
